A légkörből aláhulló cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú vízrészecske, amely eléri a föld felszínét. Valamely helyen meghatározott nagyságú gyűjtőedény felületén felfogott vízmennyiség. Lehet: eső, ónos vagy olmós eső, jégeső, harmat, köd, jég, hó, zúzmara.

Egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízi-létesítmény.

A szennyvizek és a csapadék vizek elvezetését szolgáló rendszerek. Egyesített rendszerben a szennyvizet és a csapadékvizet közös zárt hálózaton vezetik el. Elválasztó rendszerben külön zárt hálózat vezeti le a szennyvizet és külön hálózat a csapadék vizet.

Egy hosszabb időszak (min. 30 év) időjárási átlaga.

A hőmérséklet vagy csapadék értékek éves ingadozása az átlag értékekhez képest. Az éghajlat változékonysága nem egyenlő az éghajlatváltozással.

Az a kár, amelyet az éghajlati eredetű veszélyek okoznak. Másképp megfogalmazva, a hatás a sérülékenység látható, érzékelhető következménye.

Az időjárási átlagokban, extrém eseményekben és az éghajlat változékonyságában hosszútávon bekövetkező változás.

Az éghajlati rendszer belső változékonyságának jelensége, mely az óceán és a légkör kölcsönhatása révén alakul ki. A 3-7 évente ismétlődő jelensége elsősorban az alacsony földrajzi szélességeken jelentkezik. Két szélső állapota az El Niño (meleg) és a La Niña (hideg) fázis. El Niño időszakokban Dél-Amerika partjai mentén a szokásosnál melegebb az óceán vize, míg La Niña idején az átlagosnál jóval hűvösebb.

Az érzékenység a hatásokkal szemben mutatott társadalmi, gazdasági, politikai, intézményi, kulturális reakciók összessége.

Mesterségesen kialakított és növényzettel beültetett mélyebben fekvő felület a talajban, amelynek célja az esővíz felfogása, ideiglenes tárolása és szűrése.